Egy csepp kémia
A tisztítószerek nagyon különböznek, de általában elmondható, hogy 1) felületaktív anyagokból, 2) vízlágyító és komplexképző anyagokból, és 3) illat-összetevőkből állnak.
- Felületaktív anyagra a víz tulajdonságainak megváltoztatásához van szükség. A víz poláris szerkezete alkalmatlan az általában apoláris tulajdonságú (magyarul zsíros-olajos) foltok oldásához. A felületaktív anyagok azonban a víz felületi feszültségének csökkentésével (innen a megnevezés) lehetővé teszik, hogy a vízmolekulák feloldják a foltokat. A felületaktív anyag molekula két részből áll, egy hidrofób apoláris részből (vízben nem oldódik) és egy hidrofil, poláris részből (vízben oldódó). Leegyszerűsítve, ezek a molekulák nagyon aktívak a foltok és a víz közötti felületen, tehát a foltokat nagy hatékonysággal oldják ki a vízbe. A felületaktív anyagokat a köznyelv mosó- és tisztítószernek hívja, de a reklámokban hallható “aktív komponens” vagy “aktív hatóanyag” is ezekre a szerekre utal. Ide tartoznak a tenzidek is.
- A vízlágyító szerek a kemény vizet teszik mosásra alkalmasabbá. Minél több ásványi anyagot (kálcium- és magnéziumsót) tartalmaz a víz, annál keményebb vízről beszélhetünk. Ezek az ásványi anyagok mosás közben kicsapódnak, felhalmozódnak a csövekben és csökkentik a mosószer tisztítási képességét. Vízlágyító szer pl. a mosószóda és a szódabikarbóna. A legtöbb vízlágyító szer (pl. a Calgon) évtizedekig foszfát tartalmú összetevőket tartalmazott, ma már ezeket környezetvédelmi okokból egyre kevésbé alkalmazzák (a foszfátokról bővebben lejjebb).
- A mosószerekben található illatanyagok sajnos teljesen feleslegesen vannak jelen. A mosás során a többi összetevő ugyanis megfelelően semlegesíti a szagokat, mosás után pedig úgyis az öblítéskor használt öblítő vagy mosóparfüm illatát fogjuk érezni.
Egy marék biológia
Manapság egyre több környezetbarát tisztítószer van a polcokon. Ám a környezettudatos mosásnak több formája létezik. Nemcsak az számít, hogy milyen összetevőket használunk, hanem az is, hogy a mosógép pontosan milyen funkción és mennyi ideig működik. Ezek alapján különböző módokon enyhíthetjük háztartásunk környezetterhelését.
Ahogy már említettük, a foszfáttartalmú vízlágyítók sokat ártanak a környezetnek. A szennyvízbe jutva a foszfát elér tavakat, folyókat, más természetes élőhelyeket, ahol vízvirágzást okoz, ezzel a növények elvonják a vízből az oxigént és a vízi élőlények lényegében megfulladnak (ezt a folyamatot hívjuk eutrofizációnak). Egy biztonságosabb megoldás, ha gyári vízlágyítók helyett mosószódát használunk, vagy a cső-rendszerre ioncserélőt szerelünk, amely megakadályozza az ásványi anyagok kicsapódását.
Energiatakarékos mosási ciklust használva kevesebb energiát vonunk el a környezettől. Az energiatakarékosság egy másik formája, ha olyan mosószert használunk, amely hidegebb vízben is kifejti hatását (ilyen szempontból a mosódió, mosószóda és az aktív oxigénes fehérítő is jól teljesít, már 40 fokon is használhatóak). Előzetes áztatással is sok energiát takaríthatunk meg.
Optikai fehérítők, további térfogatnövelők elkerülésével is sokat tehetünk, ezek a gyári mosószerekben található anyagok a legritkább esetben bomlanak le a természetben. Az öblítőkben található szövetlágyítók is ide tartoznak és ráadásul bőrirritációt is okozhatnak.
Várakozások
De hogyan tudjuk összehangolni ezeket a szempontokat, hogy a megfelelő mosószert válasszuk?
Kísérletet végeztem annak vizsgálására, melyik termék a legjobb a mindennapi, általános használatra. A mindennapokban pedig az a fontos, hogy a győztes olcsó, jó minőségű (távolítsa el a foltokat) és környezetbarát legyen.
Mielőtt a vásárlók áttérnének a környezettudatos mosószerekre, az egyik leggyakoribb kérdés, hogy a szokásos áruházi termékek jobban mosnak-e, mint a környezetbarát társaik? Sokan nem vásárolják meg ezeket a „zöld” mosószereket, mert úgy gondolják, hogy nem elég „agresszívek”, ha nincs bennük erős vegyszer. Bevallom, mi tántoríthatatlan mosószóda-fanatikusokként otthon akkor is mosószóda-alapú szert használnánk, ha ez valóban így lenne, és az extrém makacs foltokkal szemben esetleg a mosószóda nem teljesítene olyan jól. De ennek ellenére szerettem volna utánajárni, hogy az olcsóbb, zöldebb mosószerek tényleg kevésbé hatásosak-e.
Kísérlet
A következő módon végeztem fél-tudományos házi kísérletemet:
- Egy nagy lepedőt négy egyenlő részre vágtam.
- Kimértem öt különféle folyadékot egy mérőpohárban: céklalevet, fekete kávét, (olajos) káposztalevest, málnaszirupot, ketchupot. (Fontos volt, hogy a hatékonyságot sokféle folton teszteljük, ezért a foltok között van szerves és olajos folyadék is.)
- Ezekkel foltot hagytam a lepedődarabokon. Később hirtelen ötletként szempillafestéket is kentem rájuk, így összesen 6 féle foltot teszteltem.
- Az anyagdarabokat hagytam egy napig száradni.
Másnap a lepedőket négy különböző szerrel mostam ki a mosógépben:
- Drága bolti termék (Ariel)
- Olcsó bolti termék (Dosia)
- Ökokuckós környezetbarát bolti termék (Econut)
- Olcsó, saját készítésű, környezetbarát termék (Saját recept, a receptet lásd a cikk alján)
A víz hőmérséklete 60 °C és a mosási ciklus időtartama 1 óra volt.
Bevallom, a mosás közben egyre izgatottabb lettem. Sokszor látok ugyanis ilyen összehasonlító teszteket a mosószer reklámokban, de sose hittem a vigyorgó anyukára sminkelt modelleknek. Évek óta terveztem egy ilyen kísérlet elvégzését és alig vártam az eredményt.
Dobpergés! Száradás után lefényképeztem a lepedőket, így festettek:
A vizes lepedők között szinte semmi különbséget nem láttam, a száraz lepedőkön viszont látszik a különbség. Igyekeztem a kontraszt és a fényerő állításával a foltokat fényképen is láthatóbbá tenni, de sajnos a halvány foltokat nehéz fényképezni. Az egyértelmű, hogy a legmakacsabb foltnak -számomra meglepő módon - a feketekávé bizonyult: ez a jobb felső sarokban látható halvány barna folt, amelyet egyik mosószer sem tüntetett el rendesen. Az is rögtön látszott, hogy várakozásaimmal szemben az Ariel elég rosszul teljesített. A pontosabb eredmény érdekében az alábbi táblázatban 1-től 5-ig terjedő skálán pontoztam a mosószer hatékonyságát az összes folttal szemben.
1 - eltűnt, 2 - alig látható, 3 - halvány, de látható, 4 - látható
(A legmagasabb pontszám tehát a leggyengébb mosószert jelzi.)
Ariel | Dosia | Econut | Saját recept | |
célkalé | 3 | 2 | 1 | 1 |
kávé | 4 | 3 | 2 | 2 |
káposztalé | 1 | 2 | 1 | 1 |
málnaszirup | 1 | 1 | 1 | 1 |
ketchup | 1 | 2 | 1 | 2 |
szemfesték | 1 | 2 | 1 | 2 |
ÖSSZESEN | 11 | 13 | 7 | 9 |
A táblázatból jól látszik, hogy az Econut elverte nemcsak a bolti termékeket, hanem a saját készítésű mosószeremet is. A legrosszabbul pedig az olcsóbb árfekvésű bolti termék teljesített.
Ár
A 4 mosószer ára 1 adagra arányítva a következőképpen alakul:
Ariel 3in1: 3299 Ft / 25 kapszula, 131 Ft / 1 kapszula (2019-es adat)
Ariel 3in1: 6799 Ft / 30 kapszula, 227 Ft / 1 kapszula (2023-as adat)
Dosia Power: 1199 Ft / 12 kapszula, 100 Ft / 1 kapszula (2019-es adat)
Dosia Power: nincs forgalomban (2023-as adat)
Econut folyékony mosószer: 3490 Ft / 3000 ml, 47 Ft / 40 ml (ajánlott mennyiség) (2019-es adat)
Econut folyékony mosószer: 9690 Ft / 5000 ml, 78 Ft / 40 ml (ajánlott mennyiség) (2023-as adat)
Saját recept: 147 Ft / 96 g, 46 Ft / 30 g (1 adag) (2019-es adat)
Saját recept: 234 Ft / 96 g, 73 Ft / 30 g (1 adag) (2023-as adat)
Láthatjuk, hogy a termékek ára egy mosásra vetítve nagyban különbözik. A legolcsóbb a saját készítésű mosószer, ennél azonban csak néhány forinttal drágább az Econut, a legdrágább pedig az Ariel kapszula. Az Ariel majdnem háromszor drágább, mint az Econut. Ez azt jelenti, hogy például 1000 forintból Ariellel 4-5-ször, az Econuttal pedig 13 alkalommal moshat ruhát (2023-as adatok alapján)
Összefoglalva
Ár, a mosóerő és a természetvédelem terén egyértelműen az Econut nyert. Persze ez nem egy hivatalos kutatás, hanem kíváncsiságtól hajtott otthoni kísérlet. Lehetséges, hogy van olyan hagyományos termék, amely jobban teljesít a zöld mosószereknél, de azt láthattuk, hogy hatalmas különbség nem volt még a leggyengébben és a leghatékonyabban teljesítő mosószerek között sem. A vásárlók többsége még mindig arra számít, hogy a zöld termékek nem hatásosak, vagy nagyon drágák, de ez alkalommal az ellentétjét sikerült bizonyítanunk.
A kísérlethez használt saját recept:
48 g mosószóda
30 g aktív oxigén (nátrium-perkarbonát)
8 g TAED fehérítő aktivátor (Ez a különleges összetevő nem ártalmas a környezetre és segíti a foltok eltávolítását.)
10 g mosószappan dara
Bibliográfia
http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/az_eutrofizci_folyamata.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Cleaning_agent
https://en.wikipedia.org/wiki/Environmental_impact_of_cleaning_agents#cite_note-Warhurst-2
http://www.cleaninginstitute.org/clean_living/soaps__detergents_chemistry.aspx
http://extoxnet.orst.edu/faqs/safedrink/hard.htm
http://home.howstuffworks.com/laundry-detergent5.htm
Louis Ho Tan Tai (2000). Mosó- és tisztítószerek kidolgozása
Hermann G. Hauthal (2004). Háztartási tisztító, ápoló és karbantartó termékek