Oldalunkon a  felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat (sütiket) alkalmazunk. A honlapunk használatával tájékoztatásunkat tudomásul veszed. Adatkezelési tájékoztató
Termékek Menü

Drága mosószer = jó mosószer? Kísérlet képekkel

A legjobb mosószer kiválasztásakor számos tényező közrejátszik: vannak, akik a jól megszokott márkát keresik, mások szezonális akciózások és reklámok alapján választanak. Reklámokból pedig nincs hiány - ma már klisé, hogy a legreklámozottabb termékek a mosó- és tisztítószerek. Az információ áradatban hogyan válasszunk hát megfelelő mosószert? Az árat, hatékonyságot és környezetvédelmi megfontolásokat figyelembe véve teszteltem 4 különböző megoldást. Vajon olcsó mosószernek tényleg híg a leve?

 

Egy csepp kémia

A tisztítószerek nagyon különböznek, de általában elmondható, hogy 1) felületaktív anyagokból, 2) vízlágyító és komplexképző anyagokból, és 3) illat-összetevőkből állnak.

  1. Felületaktív anyagra a víz tulajdonságainak megváltoztatásához van szükség. A víz poláris szerkezete alkalmatlan az általában apoláris tulajdonságú (magyarul zsíros-olajos) foltok oldásához. A felületaktív anyagok azonban a víz felületi feszültségének csökkentésével (innen a megnevezés) lehetővé teszik, hogy a vízmolekulák feloldják a foltokat. A felületaktív anyag molekula két részből áll, egy hidrofób apoláris részből (vízben nem oldódik) és egy hidrofil, poláris részből (vízben oldódó). Leegyszerűsítve, ezek a molekulák nagyon aktívak a foltok és a víz közötti felületen, tehát a foltokat nagy hatékonysággal oldják ki a vízbe. A felületaktív anyagokat a köznyelv mosó- és tisztítószernek hívja, de a reklámokban hallható “aktív komponens” vagy “aktív hatóanyag” is ezekre a szerekre utal. Ide tartoznak a tenzidek is.
  2. A vízlágyító szerek a kemény vizet teszik mosásra alkalmasabbá. Minél több ásványi anyagot (kálcium- és magnéziumsót) tartalmaz a víz, annál keményebb vízről beszélhetünk. Ezek az ásványi anyagok mosás közben kicsapódnak, felhalmozódnak a csövekben és csökkentik a mosószer tisztítási képességét. Vízlágyító szer pl. a mosószóda és a szódabikarbóna. A legtöbb vízlágyító szer (pl. a Calgon) évtizedekig foszfát tartalmú összetevőket tartalmazott, ma már ezeket környezetvédelmi okokból egyre kevésbé alkalmazzák (a foszfátokról bővebben lejjebb).
  3. A mosószerekben található illatanyagok sajnos teljesen feleslegesen vannak jelen. A mosás során a többi összetevő ugyanis megfelelően semlegesíti a szagokat, mosás után pedig úgyis az öblítéskor használt öblítő vagy mosóparfüm illatát fogjuk érezni. 

Egy marék biológia

Manapság egyre több környezetbarát tisztítószer van a polcokon. Ám a környezettudatos mosásnak több formája létezik. Nemcsak az számít, hogy milyen összetevőket használunk, hanem az is, hogy a mosógép pontosan milyen funkción és mennyi ideig működik. Ezek alapján különböző módokon enyhíthetjük háztartásunk környezetterhelését.

 

Ahogy már említettük, a foszfáttartalmú vízlágyítók sokat ártanak a környezetnek. A szennyvízbe jutva a foszfát elér tavakat, folyókat, más természetes élőhelyeket, ahol vízvirágzást okoz, ezzel a növények elvonják a vízből az oxigént és a vízi élőlények lényegében megfulladnak (ezt a folyamatot hívjuk eutrofizációnak). Egy biztonságosabb megoldás, ha gyári vízlágyítók helyett mosószódát használunk, vagy a cső-rendszerre ioncserélőt szerelünk, amely megakadályozza az ásványi anyagok kicsapódását.

 

Energiatakarékos mosási ciklust használva kevesebb energiát vonunk el a környezettől. Az energiatakarékosság egy másik formája, ha olyan mosószert használunk, amely hidegebb vízben is kifejti hatását (ilyen szempontból a mosódió, mosószóda és az aktív oxigénes fehérítő is jól teljesít, már 40 fokon is használhatóak). Előzetes áztatással is sok energiát takaríthatunk meg. 

 

Optikai fehérítők, további térfogatnövelők elkerülésével is sokat tehetünk, ezek a gyári mosószerekben található anyagok a legritkább esetben bomlanak le a természetben. Az öblítőkben található szövetlágyítók is ide tartoznak és ráadásul bőrirritációt is okozhatnak.

Várakozások

De hogyan tudjuk összehangolni ezeket a szempontokat, hogy a megfelelő mosószert válasszuk?

 

Kísérletet végeztem annak vizsgálására, melyik termék a legjobb a mindennapi, általános használatra. A mindennapokban pedig az a fontos, hogy a győztes olcsó, jó minőségű (távolítsa el a foltokat) és környezetbarát legyen.

 

Mielőtt a vásárlók áttérnének a környezettudatos mosószerekre, az egyik leggyakoribb kérdés, hogy a szokásos áruházi termékek jobban mosnak-e, mint a környezetbarát társaik? Sokan nem vásárolják meg ezeket a „zöld” mosószereket, mert úgy gondolják, hogy nem elég „agresszívek”, ha nincs bennük erős vegyszer. Bevallom, mi tántoríthatatlan mosószóda-fanatikusokként otthon akkor is mosószóda-alapú szert használnánk, ha ez valóban így lenne, és az extrém makacs foltokkal szemben esetleg a mosószóda nem teljesítene olyan jól. De ennek ellenére szerettem volna utánajárni, hogy az olcsóbb, zöldebb mosószerek tényleg kevésbé hatásosak-e.

Kísérlet

A következő módon végeztem fél-tudományos házi kísérletemet:

  • Egy nagy lepedőt négy egyenlő részre vágtam.
  • Kimértem öt különféle folyadékot egy mérőpohárban: céklalevet, fekete kávét, (olajos) káposztalevest, málnaszirupot, ketchupot. (Fontos volt, hogy a hatékonyságot sokféle folton teszteljük, ezért a foltok között van szerves és olajos folyadék is.)
  • Ezekkel foltot hagytam a lepedődarabokon. Később hirtelen ötletként szempillafestéket is kentem rájuk, így összesen 6 féle foltot teszteltem.
  • Az anyagdarabokat hagytam egy napig száradni.

 

 

Másnap a lepedőket négy különböző szerrel mostam ki a mosógépben:

  1. Drága bolti termék (Ariel)
  2. Olcsó bolti termék (Dosia)
  3. Ökokuckós környezetbarát bolti termék (Econut)
  4. Olcsó, saját készítésű, környezetbarát termék (Saját recept, a receptet lásd a cikk alján)
 

A víz hőmérséklete 60 °C és a mosási ciklus időtartama 1 óra volt.

 

Bevallom, a mosás közben egyre izgatottabb lettem. Sokszor látok ugyanis ilyen összehasonlító teszteket a mosószer reklámokban, de sose hittem a vigyorgó anyukára sminkelt modelleknek. Évek óta terveztem egy ilyen kísérlet elvégzését és alig vártam az eredményt.

 

Dobpergés! Száradás után lefényképeztem a lepedőket, így festettek:

 

 

 

A vizes lepedők között szinte semmi különbséget nem láttam, a száraz lepedőkön viszont látszik a különbség. Igyekeztem a kontraszt és a fényerő állításával a foltokat fényképen is láthatóbbá tenni, de sajnos a halvány foltokat nehéz fényképezni. Az egyértelmű, hogy a legmakacsabb foltnak -számomra meglepő módon - a feketekávé bizonyult: ez a jobb felső sarokban látható halvány barna folt, amelyet egyik mosószer sem tüntetett el rendesen. Az is rögtön látszott, hogy várakozásaimmal szemben az Ariel elég rosszul teljesített. A pontosabb eredmény érdekében az alábbi táblázatban 1-től 5-ig terjedő skálán pontoztam a mosószer hatékonyságát az összes folttal szemben. 

 

1 - eltűnt, 2 - alig látható, 3 - halvány, de látható, 4 - látható

(A legmagasabb pontszám tehát a leggyengébb mosószert jelzi.)

     Ariel      Dosia   Econut Saját recept
célkalé 3 2 1 1
kávé 4 3 2 2
káposztalé 1 2 1 1
málnaszirup 1 1 1 1
ketchup 1 2 1 2
szemfesték 1 2 1 2
ÖSSZESEN 11 13 7 9

A táblázatból jól látszik, hogy az Econut elverte nemcsak a bolti termékeket, hanem a saját készítésű mosószeremet is. A legrosszabbul pedig az olcsó bolti termék (Dosia) teljesített.

Ár

 

A 4 mosószer ára 1 adagra arányítva a következőképpen alakul:

Ariel 3in1: 3299 Ft / 25 kapszula, 131 Ft / 1 kapszula

Dosia Power: 1199 Ft / 12 kapszula, 100 Ft / 1 kapszula

Econut folyékony mosószer: 3490 Ft / 3000 ml,  47 Ft / 40 ml (ajánlott mennyiség)

Saját recept: 147 Ft / 96 g, 46 Ft / 30 g (1 adag)

 

Láthatjuk, hogy a termékek ára egy mosásra nagyban különbözik. A legolcsóbb a saját készítésű mosószer, ennél azonban csak egy forinttal drágább az Econut, amely 47 Ft mosásonként, a legdrágább pedig az Ariel kapszula. Az Ariel majdnem háromszor drágább, mint az Econut. Ez azt jelenti, hogy például 1000 forintból Ariellel 7-8-szor, az Econuttal pedig 21 alkalommal moshat ruhát.

Összefoglalva

Ár, a mosóerő és a természetvédelem terén egyértelműen az Econut nyert. Persze ez nem egy hivatalos kutatás, hanem kíváncsiságtól hajtott otthoni kísérlet. Lehetséges, hogy van olyan hagyományos termék, amely jobban teljesít a zöld mosószereknél, de azt láthattuk, hogy hatalmas különbség nem volt még a leggyengébben és a leghatékonyabban teljesítő mosószerek között sem. A vásárlók többsége még mindig arra számít, hogy a zöld termékek nem hatásosak, vagy nagyon drágák, de ez alkalommal az ellentétjét sikerült bizonyítanunk.

 

A kísérlethez használt saját recept:

48 g mosószóda

30 g aktív oxigén (nátrium-perkarbonát)

8 g TAED fehérítő aktivátor (Ez a különleges összetevő nem ártalmas a környezetre és segíti a foltok eltávolítását.)

10 g mosószappan dara 


 

 

 

Bibliográfia

http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/az_eutrofizci_folyamata.html

https://en.wikipedia.org/wiki/Cleaning_agent

https://en.wikipedia.org/wiki/Environmental_impact_of_cleaning_agents#cite_note-Warhurst-2

http://www.cleaninginstitute.org/clean_living/soaps__detergents_chemistry.aspx

http://extoxnet.orst.edu/faqs/safedrink/hard.htm

http://www.motherearthnews.com/nature-and-environment/effect-of-pollution-zmaz70ndzgoe?pageid=6#PageContent6

http://home.howstuffworks.com/laundry-detergent5.htm

Louis Ho Tan Tai (2000). Mosó- és tisztítószerek kidolgozása

Hermann G. Hauthal (2004). Háztartási tisztító, ápoló és karbantartó termékek

Tartalomhoz tartozó címkék: környezetbarát háztartás praktikák